Idén menne nyugdíjba? Kétszer is gondolja meg!

A nyugdíj összegének nagyságrendje múlhat azon, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás. 

2022-ben az 1957-ben születettek töltötték be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, 2023-ban pedig az 1958-ban születettek következnek. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Az Infostart cikkében azt írják, ebben az esetben még ne kérjük a nyugdíjat, hanem törekedjünk a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő megszerzésére.

A cikk szerint ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2023. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és jövőre már részesülünk a 2024. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2024-ben esedékes összegében is. Ha már tavaly is fennállt a nyugdíj jogosultság, és idén visszamenőleg, 2022-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2022. évi kiszámítási szabályok szerint kerül sor a nyugdíjszámításra, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2023-ban részesülünk. 2023-ban lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíj összegét is.

Ismertették: a nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével kerül sor. Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint.

Abban az esetben, ha 2023-ban mégis a korábbi évben, 2022-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül. És a döntésnél – különösen ha nincs jelentős különbség a két szóba jöhető év nyugdíj összege között – az is szempont lehet, hogy a visszamenőleges igénybejelentés esetén egy összegben a több havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás is megérkezik, és ha ebben a korábbi időszakban dolgozott is az érintett személy, utólag a levont társadalombiztosítási járulékot is rendezni kell.

Ez a visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség a hat hónapos határidőre tekintettel csak június végéig lehetséges az előző évre vonatkozóan, így idén már nem élhetnek vele az idősek. 

Ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja. Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot már nem.