Óriási sikert hozott Magyarországnak a Nyugati pályaudvar

Az Európai Filmkultúra Kincse címet kapta a Nyugati pályaudvar; az Európai Filmakadémia újabb helyszínekkel, köztük a pályaudvar épületével bővítette az európai filmörökséget.

Az Európai Filmkultúra Kincse címmel kitüntetett építmények csodás filmek helyszíneként jelentős szerepet játszanak az európai filmkincsben, megőrzésük kiemelten fontos - áll a Nemzeti Filmintézet közleményében.

Mint írják, a berlini székhelyű Európai Filmakadémia 2015-ben kezdeményezte a Treasures of European Film Culture (Az Európia Filmkultúra Kincsei) programot, amely arra irányul, hogy összegyűjtse az európai filmművészet szempontjából szimbolikus jelentőségű, történelmi értékkel bíró helyszíneket, amelyek jövő generációi számára való megőrzését fontosnak tartja.

Az Európia Filmkultúra Kincse címet jelenleg 35 helyszín viseli, köztük az odesszai Patyomkin lépcső, Amélie Poulain párizsi kávézója, a Café des Deux Moulins, a La Samaritaine áruház épülete, a londoni Freemason's Hall és a Notting Hill könyvesbolt, Dubrovnik főutcája, a Stradun, a római Trevi-kút és mostantól a budapesti Nyugati pályaudvar, amely számtalan magyar és nemzetközi filmben is szerepelt.

A Nyugati pályaudvar látható többek között A huszonötödik óra című háborús drámában (1966), Gothár Péter Ajándék ez a nap című alkotásában (1979), Szabó István Hanussen (1988) és A napfény íze (1999) című történelmi drámájában. A Kémjátszmában (2001), Spielberg München című filmjében (2005), a Csajok Monte-Carlóban (2011) című romkomban és a Suszter, szabó, baka, kém (2011) című thrillerben is szerepel.

Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta 1891-ben összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával - áll a közleményben.