"Nem akarjuk megvárni a vizsgálat eredményét" - mondják a grönlandi nők, akiknek a tudtán kívül helyeztek fel spirált

Egy 67 fős grönlandi nőből álló csoport kártérítést kér a dán kormánytól, amiért az 1960-as években kényszerű születésszabályozási kampány áldozatai lettek.

Legalább 4500 nő, köztük tinédzserek lehetnek érintettek abban a botrányban, ami a grönlandi lakosság születési arányának korlátozására irányuló program keretében zajlott - írja a BBC. Az országos archívumból származó feljegyzések azt mutatták, hogy csak 1966 és 1970 között méhen belüli eszközöket, vagyis spirált helyeztek a nők méhébe anélkül, hogy tudtak volna róla vagy beleegyeztek volna ebbe. Voltak köztük egészen fiatalok, akár 13 évesen is.

A dán kormány azt ígéri, hogy a vizsgálat 2025-ben zárul le, de a nők, akik közül néhányan a 70-es éveikben járnak, most kérnek kártérítést, egyenként 300 000 dán koronát, vagyis mintegy 15,5 millió forintnak megfelelő összeget. Grönland, amely ma Dánia félig szuverén területe, 1953-ig dán gyarmat volt.

A grönlandi kormány becslése szerint 1969 végére a területen élő nők 35%-ának helyeztek fel spirált, akik potenciálisan gyermeket vállalhattak volna.

A dán és grönlandi kormány által a program kivizsgálására felállított bizottságnak csak 2025 májusában kell ismertetnie megállapításait.

"Nem akarjuk megvárni a vizsgálat eredményét" - mondta Naja Lyberth pszichológus, aki a kártérítési igényt kezdeményezte. Hozzátette: egyre inkább öregszenek, közülük a legidősebbek már a 80-hoz közelítenek. “Most akarunk cselekedni” - fogalmazott.

Lyberth elmondta: egyes esetekben a felszerelt eszközök túl nagyok voltak a lányok testéhez képest, súlyos egészségügyi szövődményeket vagy akár meddőséget is okozva, míg más esetekben a nők nem tudtak a felhelyezett eszközökről, amíg a közelmúltban fel nem fedezték őket a nőgyógyászok. "Már 100%-ban egyértelmű, hogy a kormány megsértette a törvényt azzal, hogy megsértette emberi jogainkat és súlyos károkat okozott nekünk" - mondta.

Mads Pramming, a nőket képviselő ügyvéd hétfőn keresetet küldött a nevükben Mette Frederiksen miniszterelnök hivatalához.

Lyberth kijelentette, hogy arra számít, hogy a kormány elutasítja a kérelmet a bizottság eredményéig, és ha igen, a csoport bíróság elé fogja vinni az ügyet.

Tavaly Dánia bocsánatot kért, és kártérítést fizetett hat inuitnak, akiket az 1950-es években elvettek a családjuktól annak a kísérletnek a részeként, hogy egy dán nyelvű elitet építsenek Grönlandon belül.

Grönlandnak mindössze 57 000 lakosa van, és a világ legnagyobb szigete és legészakibb szárazföldi területe.

A területnek saját zászlója, nyelve és miniszterelnöke van, bár valutáját, igazságszolgáltatási rendszerét, valamint kül- és biztonsági ügyeit továbbra is Dánia ellenőrzi.