Valóban a műanyag korában élünk. Akár az élelmiszer-ellátásunkról és annak csomagolásáról, akár a lakóhelyünkről, bútorainkról és ruházatunkról, vagy akár a környezetünkről van szó, szinte elkerülhetetlen, hogy valamilyen formában ne kerüljünk kapcsolatba a műanyagokkal.
Miközben a műanyag számtalan módon megkönnyíti az életünket, az sem tagadható, hogy megfojtja a környezetünket. A vezetők pedig nem tudnak megegyezni abban, hogyan „szelídítsék meg ezt az általunk teremtett szörnyeteget.”
A műanyagok az egészségünkre is olyan módon hatnak, amit még csak most kezdünk megérteni. A mikroműanyagok és a nanoplasztikák – a nagyobb termékekről leszakadó és leváló, hihetetlenül apró műanyagdarabkák – bejutottak testünk számos szövetébe, beleértve az agyunkat, a férfi és női nemi szerveket és a szív- és érrendszert – írja a CNN.
„Sokkal elterjedtebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk” – mondta Dr. Leonardo Trasande, a környezeti gyermekgyógyászat igazgatója és a NYU School of Medicine gyermekgyógyászati kutatásért felelős alelnöke a CNN Chasing Life podcastjában. Trasande az elmúlt két évtizedet azzal töltötte, hogy azt tanulmányozza, hogyan befolyásolják a környezeti hatások – köztük a mikroműanyagok – az egészségünket.
„Sok műanyagot eszünk. Sok műanyagot lélegzünk be” – mondta Trasande. „Olyan kozmetikumokat használunk, amelyek felszívódnak a testünkben… Egyszerűen elfogadtuk a műanyagot mint normális dolgot. Pedig nem az” – magyarázta.
A műanyagból kioldódó vegyi anyagok
Nem csak maga a műanyag okoz pusztítást az emberi szervezetben, amely Trasande szerint irritációt és gyulladást okoz. Az is aggasztja, hogy mi van a műanyagban. „Vannak olyan adalékanyagok, amelyeket szándékosan adnak hozzá” – magyarázta Trasande. „Azt gondoljuk, hogy a gyűrődő polivinil-klorid műanyag, amelyet annyira megszoktunk az élelmiszercsomagolásban, csak úgy magától jön, de a polivinil-kloridhoz ftalátokat adnak, hogy lágyabbá tegyék.”
A Trasande által aggályosnak tartott adalékanyagok közé tartoznak a ftalátok (amelyeket a testápolási termékekben és az élelmiszercsomagolásokban használnak), a biszfenolok (amelyeket az alumíniumdobozok belső bevonatában és hőpapír blokknyugtákban alkalmaznak) és a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS), az úgynevezett örökkévaló vegyi anyagok, amelyek a környezetben nem bomlanak le könnyen.
„Aztán ott vannak a nem szándékosan hozzáadott anyagok. Tehát vannak olyan dolgok, amelyek szennyeződések vagy más anyagok, amelyek bekerülnek a keverékbe” – mondta.
Mint kiderült, sok ilyen hozzáadott vegyi anyag (a nem szándékos szennyeződésekről nem is beszélve) nem tesz jót a szervezetünknek. A fő aggodalom: az endokrin rendszer megzavarása.
Az endokrin rendszer olyan mirigyek és szervek összetett hálózata, amelyek hormonokat termelnek és bocsátanak ki, amelyek testünk számos alapvető funkcióját, például az anyagcserét, a növekedést és a szaporodást szabályozzák.
„Az endokrin rendszer nem minden, hanem az egyetlen” – mondta Trasande. „És ez azért van, mert az endokrin rendszer a hormonokat jelenti. A hormonok a jelzőmolekuláink, a testünk kommunikációjának fő karmesterei a nemi mirigyek és a szív, valamint az agy között.” A kapcsolatok „sokfélék és szerteágazóak” – tette hozzá, mivel „mindent szabályoznak a testhőmérséklettől az anyagcserén, a só- és cukorszint szabályozásán át egészen a nemi működésig.”
A CNN megkereste az Amerikai Kémiai Tanácsot, és e-mailben kapott egy nyilatkozatot, amely részben így szólt: „A vegyi anyagokat és műanyagokat gyártó vállalatok olyan vegyi anyagok előállítására összpontosítanak, amelyek fontos biztonsági, termékteljesítménybeli és tartóssági előnyöket kínálnak, és amelyek biztonságosan használhatók. Tagjaink kiterjedt tudományos elemzéseket végeznek a vegyi anyagaik potenciális kockázatainak értékelésére, a fejlesztéstől kezdve a felhasználáson át a biztonságos ártalmatlanításig.”
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának az élelmiszerekben található mikroműanyagokról és nanoplasztikákról szóló weboldala megállapítja, hogy van némi bizonyíték arra, hogy „mikroműanyagok és nanoplasztikák kerülnek az élelmiszer-ellátásba”. Az ügynökség szerint azonban a jelenlegi tudományos bizonyítékok „nem bizonyítják, hogy az élelmiszerekben kimutatott mikroműanyagok vagy nanoplasztikák szintje kockázatot jelentene az emberi egészségre”.
De mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat a műanyagoktól?
Kerüld a konzervételeket
Bár a biszfenol A (BPA) – egy vegyi anyag, amelyet gyakran használtak sok fémből készült élelmiszer- és italosdoboz, valamint fedél és kupak béléséhez – már nincs jelen a legtöbb termék csomagolásában (például tonhalkonzerv, üdítőitalok, paradicsom), az ipari adatok szerint az esetek körülbelül 5%-ában, esetleg többször is használják.
Ráadásul az sem világos, hogy ami a BPA helyére lépett anyagok, biztonságosabbak-e. Sokak szerint az egyik gyakori helyettesítő anyag, a biszfenol S ugyanolyan mérgező az egészségünkre, mint a BPA, és a környezetünkbe is beszivárgott.
„Vannak olyan konzervdobozok, amelyek biszfenolmentesek, de ezt a fogyasztónak nagyon nehéz kitalálni” – mondta Trasande, megjegyezve, hogy egyes konzervdobozokat ma már természetes eredetű gyantákkal bélelnek, például oleorezinnel.
„Azt lehet mondani, hogy ezek biztosan biztonságosak? Nem. De ha két konzervdoboz közül választhatnék – az egyik egy BPA-konzervdoboz, a másik pedig egy oleorezin-konzerv -, akkor az oleorezin-konzervet választanám. De ha eleve el lehet kerülni a konzervdobozokat, akkor ezt teszem, és az üveget vagy a rozsdamentes acélt választom inkább” – magyarázta Trasande.
Tartsd távol a műanyag tárolókat a hőtől és az erős tisztítószerektől
A hő és az erős tisztítószerek több okból sem tesznek jót a műanyagnak. „Elhitették velünk, hogy létezik mikró- és mosogatógép-biztos műanyag” – mondta Trasande, hozzátéve, hogy az, hogy „mikró- és mosogatógép-biztos egy műanyag”, csak annyit jelent, hogy a műanyag nem deformálódik el jelentősen. Felhívta a figyelmet: ha mikroszkopikus szinten nézed meg a műanyag tárolót, láthatod a károsodást.
„Két dolog történik itt. Az egyik, hogy vannak olyan adalékanyagok, amelyek nem (erősen) kötődnek a műanyaghoz, így azok normál körülmények között leoldódnak” – magyarázta Trasande.„Aztán ott vannak a polimerek is, amelyek a műanyagot alkotják. Ezek lebomlanak… akár mikroműanyagokra, akár nanoplasztikákra, akár magukra a vegyi anyagokra.”
Trasande megjegyezte, hogy ezek a mikroszkopikus méretű kémiai adalékanyagok és/vagy műanyagdarabkák felszívódnak az élelmiszerekbe, amelyeket aztán lenyelünk.
Ha a műanyag megkarcolódott – például egy sokat használt műanyag vágódeszka vagy egy repedt fedél –, mindenképpen dobd ki, mert a karcolódás növeli annak esélyét, hogy vegyi anyagok szivárognak az ételedbe – tette hozzá.
Kerüld a 3-as, 6-os és 7-es jelölésű műanyagokat
Nézd meg az üvegen vagy tárolón lévő kis újrahasznosítási számot, hogy megtudd, milyen típusú műanyaggal van dolgod.
A hármas a polivinil-klorid műanyagot jelenti; ez az a műanyag, amelyhez általában ftalátot adnak hozzá, hogy lágyítsák” – magyarázta Trasande. A ftalátokat számos egészségügyi problémával hozták összefüggésbe, beleértve a koraszülést és a korai halálozást, valamint számos más betegséget, köztük a rákot, a szív- és érrendszeri problémákat, az asztmát, a reprodukciós problémákat és a gyermekkori elhízást.
„A hatos a polisztirolt jelenti. Nem önmagában a polisztirolról van szó, hanem arról, hogy… a polisztirolból sztirol törhet le, és a sztirol nagyon erős rákkeltő anyag” – mondta.
„A hetes egy gyűjtőkategória; a hetes azt jelenti, hogy ‘Egyéb’” – mondta, rámutatva, hogy a fogyasztó nem tudhatja, mi van benne. „Ez az, amikor azt mondom: Ha nem tudom, mi van benne, inkább nem kockáztatok.”
Még egy megjegyzés a műanyag palackokról: ha egyszeri használatra szánták őket, használat után újra kell hasznosítani őket – mondta Trasande. Az egyszeri használatra tervezett műanyagokat nem úgy alakították ki, hogy hozzák a tartósabb műanyagok viselési és igénybevételi szintjét, ami növelheti a vegyi szennyeződés kockázatát. Emellett, ha nem mosod el őket alaposan szappannal és meleg vízzel, bakteriális szennyeződést is bevihetsz a szervezetedbe – tette hozzá.
Válaszd a megfelelő főzőedényeket
Használj rozsdamentes acél vagy öntöttvas edényeket a tapadásmentes fazekak és serpenyők helyett – javasolta Trasande. „Az a bevonat egy műanyag bevonat” – mondta, különösen PFAS-ra, azaz per- és polifluoralkil-anyagokra utalva. Trasande szerint ezek a „örök vegyi anyagok” mostanában nagy figyelmet kaptak, mivel az ivóvizet is szennyezik. „Ami nem tűnik műanyagnak, az valójában műanyag lehet” – tette hozzá.
Akadályozd meg a poratkák szaporodását
Porszívózz rendszeresen HEPA szűrővel, és használj nedves felmosót, hogy megakadályozd, hogy a poratkák elárasszák a lakóteret. „A por egy vektor ezeknek a vegyi anyagoknak” – mondta Trasande.
Az apró mikro- és nanoplasztikák – amelyek számos forrásból, többek között a ruházatban, bútorokban és szőnyegekben használt textíliákból, valamint a rájuk alkalmazott vízlepergető, foltálló és égésgátló anyagokból törnek le – mind-mind lebegnek és felhalmozódhatnak a porban, mondta Trasande. „A műanyag rengeteg helyen jelen van az ember életében, és por is sok helyről kerül hozzánk.”
A légszűrés is segíthet – mondta, ráadásul további előnnyel jár, mivel csökkenti a baktériumok és vírusok mennyiségét is.
Optimizmus a jövőre nézve
Trasande őszintén bevallotta, hogy a saját szokásait tekintve ő „sem játszik hibátlan meccset.” Például néha elfelejti magával vinni a saját, rozsdamentes acél bögréjét, ezért kénytelen papírpohárban megvenni a kávéját – amely műanyaggal van bélelve. Trasande igyekszik minél kevesebb műanyagot használni, de reális.
A jövőre nézve is optimista. „Nem fogod egyik napról a másikra megváltoztatni az univerzumot. Nem fogod egyik napról a másikra megváltoztatni a vállalatok viselkedését, de a fogyasztói igény és a lendület megteremtődik” – mondta, hozzátéve, hogy tapasztalatai szerint az ipar is akarja a szabályokat.
„Tudják, hogy a fogyasztók biztonságos anyagokat akarnak, és már most a műanyagtól való eltávolodást célzó innovációkat hajtanak végre… Ez a rendszer 60-70 év alatt építette fel magát. Időbe fog telni, amíg visszafordítjuk, de megéri visszafordítani. Egy kis józan ész messzire vezet” – fogalmazott.
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!