Megb**zottak, s**gbeb**zó - eldurvult két ismert magyar politikus üzengetése

Fogalmazzunk úgy, szenvedélyes vita alakult ki két magyar politikus között, akik közül az egyik később Magyarország miniszterelnöke lett.

Idősebb Andrássy Gyula (1823–1890) a 19. századi magyar történelem egyik meghatározó politikusa, aki jelentős szerepet játszott a Habsburg Birodalom és Magyarország kapcsolatának alakításában. Nemesi származású volt, családja a magyar arisztokrácia kiemelkedő tagjaként volt ismert.

Andrássy Gyula 1848-49-ben az 1848-as forradalom és szabadságharc oldalán állt, azonban a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült. 1851-ben távollétében halálra ítélték, ám 1858-ban amnesztiát kapott, és visszatért Magyarországra, ahol fontos politikai szereplővé vált a kiegyezés folyamatában.

Andrássy Gyula egyik legjelentősebb tette a kiegyezéshez vezető út kikövezése volt, mely 1867-ben megszületett. Ezt követően, mint az Osztrák-Magyar Monarchia első magyar miniszterelnöke, nagy szerepe volt a dualista államszerkezet kialakításában és a két ország viszonyának szabályozásában. Miniszterelnöksége alatt elérte, hogy Magyarország nagyobb beleszólást kapjon saját ügyeibe, miközben a Habsburg-ház hatalmát is sikerült stabilizálnia. Diplomáciai érzékével sikeresen egyensúlyozott a magyar érdekek és a birodalmi politika között.

Későbbi karrierje során osztrák-magyar közös külügyminiszter lett, ahol továbbra is fontos szerepet játszott a Monarchia külpolitikai stratégiájában. Ő irányította például a berlini kongresszust 1878-ban, amely a Balkán helyzetének rendezésére szolgált, és ezzel meghatározó szereplője lett Európa politikai színpadának. Andrássy Gyula emlékét Magyarországon számos szobor és közterület őrzi, és nevét a történelemben az egyik legfontosabb magyar államférfiként tartják számon.

A Dívány jóvoltából most egy egészen más oldaláról ismerhettük meg gróf Andrássy Gyulát, aki az 1848-as forradalom előtti időben Dessewffy Emillel, a Konzervatív Párt vezetőjével került személyeskedő összetűzésbe, amit gúnyversek formájában osztottak meg a nyilvánossággal. Nézzük a későbbi magyar miniszterelnök költeményét, amelyek a Dívány által idézett Hermann Róbert történész szerint 1847-ben vagy 1848 legelején születtek. Andrássy műve:

Egy kis történet, mint jóslat. Dessewffy Emil barátomnak Andrássy

Egy olasz hajdanában 

Asszonyt akart gyakni. 

De midőn legbujábban 

kezdé a tempót rakni, 

A férj megérkeze éppen, 

S felvágván a nadrágot, 

Hátulról megtevé szépen, 

Mit ez elől tenni vágyott. 

- 

De hogy megértsd soraim törekvését, 

Ím, itt adom azok értelmezését.

Az olasz, az ti vagytok, 

Átkozott pecsovicsok. 

Az asszony, melyet minden pecsovics hisz, hogy meghág, 

A szegény elhagyott Magyarország. 

A nadrág – a program, a tiétek, 

Melyet mi felvágtunk, higgyétek; 

A férj, barátim, leszünk – mi. 

A megb...szottak lesztek – ti.

Dessewffy Emil válasza pedig:

Nem irigylem s...ggb...szó dicsőségtek, 

Melyet élvezni ennyire égtek. 

Mi erre nem vágyunk éppen, 

Azért köszönjük is szépen 

Tőled e szép akaratot, 

Mely ily szép célra ragadott, 

De azt hidd el, ha ennyire áll f...szotok, 

S...ggünkre – múljon aggodalmatok. 

Erős hashajtókra gondunk leszen, 

Sikerük nektek járand egészen; 

S ha vágytok lenni s...ggünk b...szói, 

Hagyján, mi leszünk f...szotok lesz...rói.