Hirdetés

Sikertelen pornófilm-rendező ölte meg a Nobel-díjas hőst

Morvay Péter portré Morvay Péter

55 éve, 1968. április 4-én a Tennessee állambeli található Memphisben lett merénylet áldozata Martin Luther King, Nobel-díjas polgárjogi hős.

A huszadik századi amerikai polgárjogi mozgalmak leghíresebb képviselőjeként King a faji alapú megkülönböztetés, a szegregáció és a jogi egyenlőtlenségek elleni küzdelmével az amerikai politikai élet meghatározó szereplőjévé vált. 

Rendkívül hatásos szónok volt, az 1963-as, úgynevezett washingtoni menetelés során elmondott, 

Van egy álmom kezdetű beszéde világhírűvé tette őt. 

Küzdelmeiben a polgári engedetlenségre és az erőszakmentességre támaszkodott. Bár a harca a polgárjogokért sikerrel zárult, ő maga ennek eredményét már nem érte meg.

Martin Luther King 1929. január 15-én született a georgiai Atlantában. Eredetileg Michael Kingnek hívták, de apja 1934-ben – már Adolf Hitler uralma idején – egy németországi látogatás során Luther Márton tiszteletére átkeresztelte magát és a fiát is.

King szociológiából és teológiából is diplomát szerzett, utóbbiból a Bostoni Egyetemen doktori fokozatot is.

Neve először a montgomeryi buszbojkott révén vált ismertté. 1955-ben előbb egy Claudette Colvin nevű fekete kislány, majd egy Rosa Parks nevű nő lázadt fel: hiába lett volna (jogilag) kötelességük, nem adták át a helyüket a fehéreknek a buszon, ezért letartóztatták őket.

A különböző polgárjogi szervezetek bojkottot hirdettek, hogy rávegyék a busztársaságot a feketéket megkülönböztető rendelkezés eltörlésére. 

A montgomeryi buszbojkott végül sikerrel járt, miután az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol kötelezték a társaságot a szegregációs rendelkezések visszavonására.

1958-ban már merényletet kíséreltek meg ellene, ekkor egy Izola Curry nevű, mentálisan instabil nő egy levélvágó késsel szúrta mellkason, 

de King ezt a támadást túlélte.

1964. október 14-én Martin Luther King megkapta a Nobel-békedíjat, és ebben az évben megszületett az a törvény is, amely mindenféle faji diszkriminációt hatályon kívül helyezett. 

Martin Luther King Washingtonban az 1963-as meneten
Martin Luther King Washingtonban az 1963-as meneten Wikipedia

Későbbi gyilkosa, James Earl Ray rovott múltú bűnöző volt, aki a börtönből való szabadulása után Mexikóban próbált pornófilmrendezői karriert befutni. Miután ez a vállalkozása sikertelen lett, 1967 novemberében visszatért az Egyesült Államokba.

1968 márciusában Atlantába utazott, először itt tervezte megölni Martin Luther Kinget, amit végül Memphisben hajtott végre. 

Már április 2-án megérkezett a városba, ahova King azért utazott, hogy a helyi fekete munkások sztrájkmozgalmát támogassa. Április 3-án beszédet mondott a Mason Temple-ben. Ez volt az utolsó szónoklata.

A sztrájk vezetői másnap a szállásán, a Lorraine Motel 306-os szobájában gyűltek össze, hogy egy estére tervezett rendezvény részleteit megvitassák. Este hatkor néhányan, köztük King is, kisétáltak a motel erkélyére. 

Egy perccel később lövés dörrent, és a lelkész összeesett.

A gyilkos lövés halálos sebet ejtett, King a kórházban egy órával később meghalt.

Az FBI gyorsan beazonosította a tettest, de Raynek sikerült hamis útlevéllel külföldre menekülnie. Végül két hónappal később tartóztattak le Londonban.

Ray először beismerte a bűnösségét, elmondása szerint azért, hogy elkerülje a villamosszéket, utóbb azonban visszavonta a vallomását, és egy Raul nevű embert nevezett meg felelősként.

Ártatlanságához a haláláig ragaszkodott, amely végül 1998-ban következett be hepatitis C által okozott máj- és vesebetegség következtében. 

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés