55 éve, 1968. április 4-én a Tennessee állambeli található Memphisben lett merénylet áldozata Martin Luther King, Nobel-díjas polgárjogi hős.
A huszadik századi amerikai polgárjogi mozgalmak leghíresebb képviselőjeként King a faji alapú megkülönböztetés, a szegregáció és a jogi egyenlőtlenségek elleni küzdelmével az amerikai politikai élet meghatározó szereplőjévé vált.
Rendkívül hatásos szónok volt, az 1963-as, úgynevezett washingtoni menetelés során elmondott,
Van egy álmom kezdetű beszéde világhírűvé tette őt.
Küzdelmeiben a polgári engedetlenségre és az erőszakmentességre támaszkodott. Bár a harca a polgárjogokért sikerrel zárult, ő maga ennek eredményét már nem érte meg.
Martin Luther King 1929. január 15-én született a georgiai Atlantában. Eredetileg Michael Kingnek hívták, de apja 1934-ben – már Adolf Hitler uralma idején – egy németországi látogatás során Luther Márton tiszteletére átkeresztelte magát és a fiát is.
King szociológiából és teológiából is diplomát szerzett, utóbbiból a Bostoni Egyetemen doktori fokozatot is.
Neve először a montgomeryi buszbojkott révén vált ismertté. 1955-ben előbb egy Claudette Colvin nevű fekete kislány, majd egy Rosa Parks nevű nő lázadt fel: hiába lett volna (jogilag) kötelességük, nem adták át a helyüket a fehéreknek a buszon, ezért letartóztatták őket.
A különböző polgárjogi szervezetek bojkottot hirdettek, hogy rávegyék a busztársaságot a feketéket megkülönböztető rendelkezés eltörlésére.
A montgomeryi buszbojkott végül sikerrel járt, miután az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol kötelezték a társaságot a szegregációs rendelkezések visszavonására.
1958-ban már merényletet kíséreltek meg ellene, ekkor egy Izola Curry nevű, mentálisan instabil nő egy levélvágó késsel szúrta mellkason,
de King ezt a támadást túlélte.
1964. október 14-én Martin Luther King megkapta a Nobel-békedíjat, és ebben az évben megszületett az a törvény is, amely mindenféle faji diszkriminációt hatályon kívül helyezett.
Későbbi gyilkosa, James Earl Ray rovott múltú bűnöző volt, aki a börtönből való szabadulása után Mexikóban próbált pornófilmrendezői karriert befutni. Miután ez a vállalkozása sikertelen lett, 1967 novemberében visszatért az Egyesült Államokba.
1968 márciusában Atlantába utazott, először itt tervezte megölni Martin Luther Kinget, amit végül Memphisben hajtott végre.
Már április 2-án megérkezett a városba, ahova King azért utazott, hogy a helyi fekete munkások sztrájkmozgalmát támogassa. Április 3-án beszédet mondott a Mason Temple-ben. Ez volt az utolsó szónoklata.
A sztrájk vezetői másnap a szállásán, a Lorraine Motel 306-os szobájában gyűltek össze, hogy egy estére tervezett rendezvény részleteit megvitassák. Este hatkor néhányan, köztük King is, kisétáltak a motel erkélyére.
Egy perccel később lövés dörrent, és a lelkész összeesett.
A gyilkos lövés halálos sebet ejtett, King a kórházban egy órával később meghalt.
Az FBI gyorsan beazonosította a tettest, de Raynek sikerült hamis útlevéllel külföldre menekülnie. Végül két hónappal később tartóztattak le Londonban.
Ray először beismerte a bűnösségét, elmondása szerint azért, hogy elkerülje a villamosszéket, utóbb azonban visszavonta a vallomását, és egy Raul nevű embert nevezett meg felelősként.
Ártatlanságához a haláláig ragaszkodott, amely végül 1998-ban következett be hepatitis C által okozott máj- és vesebetegség következtében.
Kapcsolódó cikkek
- Nem, nem viccelünk: több mint hatmillió dollárért kelt el egy falra ragasztott banán Maurizio Cattelan igencsak provokatívnak nevezhető műalkotása, amely egy falra ragasztott banánt ábrázol, 6,2 millió dollárért kelt el a New York-i Sotheby's árverésén. A végső eladási ára négyszerese volt annak, amit korábban jósoltak.
- Nincsenek szavak: szívszorító módon emlékeztek meg Hadas Krisztáról a diákjai A budapesti Metropolitan Egyetem diákjai megható módon búcsúztak Hadas Krisztától. A megemlékezésről a műsorvezető lánya osztott meg egy fotót.
- Rendkívüli bejelentést tett a Vatikán: erre az új évezredben még nem volt példa Ferenc pápa szerdán, heti általános vatikáni audienciáján bejelentette, hogy áprilisban szentté avatja a 2006-ban, 15 évesen leukémiában elhunyt Carlo Acutist; a néhai honlaptervező ezzel az új évezred, illetve a digitális kor első és legfiatalabb katolikus szentje lesz.
- 72 órája maradt a TikToknak: iszonyatosan nagy a botrány, miután két gyerek meghalt a veszélyes kihívások miatt Nicolás Maduro venezuelai elnök helyi idő szerint hétfőn 72 órát adott a TikTok videomegosztó szolgáltatásnak, hogy eltávolítsa a veszélyes kihívásokat népszerűsítő tartalmakat, miután két gyermek meghalt az országban.