Itt a megoldás, ezért okozott tömegszerencsétlenséget a por

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai szerint a klímaváltozás és az intenzív földhasználat is hozzájárult a porvihar kialakulásához, amely a fő oka volt az M1-es autópályán szombaton történt tömegbalesetnek - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-vel.

A rendőrség vasárnapi közleménye szerint a szombati balesetben 41 gépjármű volt érintett. Egy férfi meghalt, további 39 ember megsérült; ketten életveszélyesen, tizenketten súlyosan, huszonöten könnyebben.

Az SZTE közleménye idézte Sipos Györgyöt, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docensét, aki kifejtette, az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fordulnak elő porviharok Magyarországon. Erre volt példa a szombati porvihar, azonban az elmúlt év első felében is rendkívül gyakoriak voltak az ilyen események. Tavaly a szélsőségesen száraz időjárás is nagyban hozzájárult a porviharok kialakulásához. Idén a csapadékhiány nem oly nagymértékű, viszont látszik, hogy egy-egy területen így is könnyedén meg tudja bontani a kellően erős szél a talaj felszínét.

A klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási helyzetek, így a szélviharok egyre gyakoribb előfordulása várható, megfelelő  területhasználat nélkül pedig megszokott jelenséggé válhatnak a porviharok a Kárpát-medencében.

Az elmúlt hétvégéhez hasonlóan idén már több ciklonhoz vagy hidegbetöréshez kötődő hidegfront okozott jelentős, 100 km/h sebességet elérő vagy meghaladó szélvihart. A nagyon erős szelek mellett azonban a baleset rávilágított az intenzív tájhasználat rendkívül komplex hatásmechanizmusára is. A területet, a Zsámbéki-medence középső részét vastag lösztakaró borítja, melyen egykor mészlepedékes csernozjomok alakultak ki, amelyek Magyarország egyik legjobb talajtípusai.

Az országban szinte mindenhol jelentős szélerózió sújtja a csernozjomokat, lejtős területeken pedig a vízerózió is akár több tízcentis talajpusztulást eredményez néhány évtized alatt. Herceghalom környékén mindkét jelenség jellemző. A műholdképeken a baleset helyszínétől északra és délre is felfedezhetők a szántóföldeken azok a világos színű foltok, ahonnan a termékeny talajtakaró gyakorlatilag már eltűnt - közölte Barta Károly, a tanszék docense.

A porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel - részben műholdas megfigyelések alapján - számszerűsíthető például a  felszínborításra, a növényzetre, a talajra és az éghajlatra vonatkozó adatok felhasználásával. A talaj típusa, a szélsebesség, a szélirány és a csapadék hiánya jelezheti, hogy az adott terület jobban ki van téve a porviharoknak - hangsúlyozta Van Leeuwen Boudewijn egyetemi adjunktus.

A magyarországi termőföldek Európában a legjobb minőségűek között vannak. Kulcskérdés a magyarországi talajok termőképességének megőrzése, a talaj- és tájvédelem. A Magyarországon az 1960-as évek óta jellemző nagytáblás művelés kopár felszínei azonban sok esetben elősegítik a szél okozta talajpusztulást. A táblák közé telepített mezővédő erdősávok hatékonyan csökkenthetik a szélerózió, ezáltal a termőréteg pusztulás mértékét. Ahol a területhasználat változtatására - a szántóterületek gyepesítésére vagy erdősítésre - nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodást, a forgatás nélküli talajművelést kell javasolni a gazdálkodók számára a térségi vagy településrendezési tervek készítése során - hangsúlyozta Szilassi Péter, az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense.