Erre számít a kormány 2023-ban, minden magyart érint

A tavalyi év novemberében Magyarországon volt a legmagasabb a pénzromlási ütem, sőt a 44 százalékos élelmiszer-infláció a világranglistán is a 10. helyet jelentette. A kormány idén másfél százalékos gazdasági növekedéssel, és 15 százalékos pénzromlással számol - ez derül ki a Pénzügyminisztérium következő négy évre készített prognózisából. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztő miniszter szerint tavaly a szankciók falnak vezették és befékezték az európai gazdaságot, mégis sikerült öt százalék körüli növekedést elérni. Hangsúlyozta: 2023-ban is az a cél, hogy a családok és a teljes foglalkoztatás megvédésével egyidejűleg elkerüljük a recessziót és a nehéz helyzet ellenére is tovább folytassuk a növekedést.

A kormány előrejelzése szerint az idei 1,5 százalékosra tervezett GDP-növekedést az export fogja húzni. A 2023-as 15 százalékos éves inflációt 2024-ben már csak 4,3 százalékos pénzromlás követi. A kormány idén nem számít a foglalkoztatottak számának bővülésére. 0,7-os reálbéremelkedéssel kalkulál, szerintük ugyanis a béremelkedés meghaladja az infláció mértékét.

Az ATV Híradónak nyilatkozó szakember, Hornyák József szerint a gazdaságkutatók, a szakértők 18-20 százalékos inflációra számítanak. "Azzal számolnak most már, hogy az infláció jelentősen meg fogja haladni a béremelkedésnek az ütemét, és emiatt a kereseteknek a vásárlóereje az vissza fog esni az idei esztendőben" - fogalmazott a Portfolio makroelemzője.

Bod Péter Ákos közgazdász sem tartja reálisnak a kormány 2024-es 4,3 százalékos inflációs előrejelzését. "A mai folyamatok szerint ez roppant valószínűtlen és messze van, de hát természetesen a világban megindultak kedvező folyamatok is, ha azok beérnek, ideérnek , az energiaár csökkenés, az európai gazdaságoknak a belendülése, akkor jobb lesz 24, de az biztos, hogy a 23-as év böjti esztendő lesz" - mondta.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az MNB egy sajtótájékoztatón azt közölte, hogy hatalmas drágulásra számítanak az élelmiszerárak tekintetében 2023-ban. 

“Az az előrejelzésünk, hogy a nyers élelmiszerek éves átlagban körülbelül 30 százalékkal emelkedhetnek, míg a feldolgozott élelmiszerek, ahogy eddig is, ahogy ezt láttuk, ezt meghaladó mértékben” - fogalmazott korábban Baksay Gergely. A teljes inflációt 19,5 százalékra prognosztizálja az MNB. Vagyis az élelmiszerek drágulása jócskán felülmúlja majd az inflációt.