Nincsenek szavak: megnéztük Karsai Dániel utolsó televíziós interjúját

Mint arról a Nap Híre is beszámolt, 2024. szeptember 28-án elhunyt Karsai Dániel magyar alkotmányjogász, aki ALS-ben (amiotrófiás laterálszklerózisban) szenvedett. 47 éves korában távozott el, miután több mint két éven át küzdött az eutanázia magyarországi legalizálásáért. Betegsége előrehaladtával az életminősége fokozatosan romlott, és bár korábban azt állította, hogy nem szeretne élni, ha elveszíti az önellátás képességét, mégis folytatta harcát, hiszen hivatásában és küldetésében értelmet talált.

Karsai Dánieltől, aki utolsó televíziós interjúját a Heti Naplónak adta, sorra búcsúznak a magyar közélet szereplői.

Utolsó, Heti Naplónak adott televíziós interjújában Karsai Dániel úgy fogalmazott: „Nem fogok a fal felé fordulni. Ebben a betegségben eljöhet a teljes bénultság szakasza, most még nem ez van, és addig kihasználom, amit lehet.”

Miután 2022 augusztusában diagnosztizálták ALS-szel, Karsai az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Azt szerette volna elérni, hogy engedélyezzék számára az orvosi segítséggel végzett halált, ha állapota elviselhetetlenné válik. Ugyanis Magyarországon mindenféle eutanáziát tilt a jogszabály. 2024. június 13-án azonban az EJEB úgy döntött, hogy Magyarország jogszerűen jár el az eutanázia tiltásával, és ezzel nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét​. Az EJEB szeptemberben másodfokon is elutasította Karsai Dániel kérelmét.

A döntés során a bíróság hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak jelentős mozgásterük van annak eldöntésében, hogy engedélyezik-e az orvosi segítséggel végzett halált. Az ítélet szerint Magyarország biztosít palliatív (szenvedést enyhítő) ellátást a betegeknek, és a bíróság szerint ez megfelelő lehetőséget nyújt a méltóságteljes halálhoz. A bíróság szerint Karsai Dániel nem bizonyította, hogy ez az ellátás számára elérhetetlen volna, és a bíróság úgy találta, hogy az eutanázia esetleges legalizálásával járó társadalmi kockázatokat is figyelembe kell venni.

Karsai Dániel 2023 decemberében találkozóra hívta Kósa Lajos Fidesz-alelnököt, aki találkozott is az alkotmányjogásszal. Végül egy órán át beszéltek a Fidesz alelnökével. Ennek részleteiről itt olvashat. Karsai később találkozott Gulyás Gergely miniszterrel, aki úgy nyilatkozott: vallásos emberként nem tudta támogatni az emberi élet elvételét. A kormány a strasbourgi bíróság döntését kötelezőnek tartotta, de csak akkor valósította volna meg, ha az nem ütközik az Alaptörvénybe. Végül azonban, mint láttuk, az EJEB elutasította Karsai Dániel kérelmét.

Karsai állapota fokozatosan romlott: 2024 márciusában kórházba került tüdőgyulladással, majd teljesen ágyhoz kötötté vált, és beszédkészségét is elvesztette. Állapota súlyosbodásával már nem tudta folytatni alkotmányjogászi munkáját, de harcát nem adta fel. A közösségi médiában rendszeresen beszámolt betegségének lefolyásáról és gondolatairól, „Post Mortem” címmel vezetett sorozatot a Facebook-oldalán.

Noha sokszor elmondta, hogy az életminősége miatt nehéz így élni, és teljesen kiszolgáltatottá vált – még orrfújáshoz is segítségre volt szüksége, ami megalázó élmény volt számára –, az utolsó időszakban értelmet talált az életében az eutanázia jogáért folytatott harcában. Elmondása szerint a magyar társadalomban és a politikai párbeszédben is nagy eredmény volt, hogy sikerült civilizált vitát elindítani az eutanázia kérdéséről, és úgy érezte, hogy ügye felhívta a figyelmet a hasonló helyzetben lévő emberek szenvedéseire.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!