Ez volt a 4 legnagyobb földrengés a történelemben

Február hatodikán elemi erejű földrengés rázta meg Törökország déli részét és Szíriát. Az eddigi hírek szerint a természeti csapásnak Törökországban a hivatalos adatok szerint 31 643 halálos áldozata van. 

A török városfejlesztési minisztérium pénteken arról számolt be, hogy a több ezer összeomlott épület mellett 33 143 olyan, súlyosan megrongálódott épületet regisztráltak a katasztrófa sújtotta térségben, amelyet sürgősen el kell bontani.

Az NTV török hírtelevízió hétfőn a régió falvaiból is hírt adott. Mint fogalmaztak: a földrengések kistelepüléseket töröltek el a föld színéről. Vidéken is óriási a pusztítás, a házak vagy romba dőltek, vagy súlyosan megrongálódtak - jelentették.

Az évszázadok során számos nagyszabású földrengés volt, amelyeket széles körben megfigyeltek és dokumentáltak. Az alábbiakban bemutatjuk a világ legnagyobb földrengéseit.

1. Valdivia-földrengés (1960): A Valdivia-földrengés Chile partjainál volt, és a Richter-skála szerint 9,5 magnitúdójú volt. Az egyik legerősebb földrengés, amelyet valaha mérték, több mint 1,000 ember halálát okozta, és számos várost és települést rombolt le.

Prince William Sound-földrengés (1964): Az Alaskában történt földrengés 9,2 magnitúdójú volt. Több mint 130 ember halt meg, és több milliárd dollár értékű kárt okozott az infrastruktúrában és az épületekben.

2. Sumatra-Andaman-földrengés (2004): A 9,1 magnitúdójú földrengés Indonéziában és Thaiföldön volt. Az egyik legnagyobb számú halálesetet okozó földrengés volt, amely több mint 230,000 ember halálát okozta.

3. Tōhoku-földrengés (2011): Japánban történt földrengés 9,0 magnitúdójú volt. Több mint 15,000 ember halt meg, és több milliárd dollár értékű kárt okozott az infrastruktúrában és az épületekben.

4. Assam-Tibet-földrengés (1950): Az indiai és tibeti határ körüli földrengés 8,6 magnitúdójú volt. Több mint 780 ember halt meg, és több várost és települést rombolt le.

Ezen földrengések mindegyike katasztrofális hatást gyakorolt a helyi lakosságra, infrastruktúrára és épületekre. 

Az ilyen események komoly kihívást jelentenek a katasztrófavédelemnek, az életeket mentő csapatoknak és a helyreállítást elvégző államoknak és cégeknek is.

A földrengés egy olyan természeti jelenség, amely során a Föld felszínének egy része hirtelen mozgásba lendül. Ez a mozgás erősen vibráló földmozgást okozhat, ami pusztító hatással lehet az épületekre, hidakra, utakra és más szerkezetekre. A földrengés általában a Föld kérge alatt történő geológiai folyamatok következménye, és gyakran előfordul az aktív törésvonalak mentén vagy a tektonikus lemezek határán. A földrengéseknek különböző méretei és intenzitása lehet, és különböző skálákon mérhetők, például a Richter-skálán vagy a Mercalli-intenzitási skálán.

Az összeállítást a ChatGpt készítette.

Friss hír a török-szír földrengés után, hogy mérsékelt erejű mozgást észleltek hétfő délután Románia déli részén, Gorj megyében, a román Országos Földtani Intézet (INFP) első becslése szerin szerint 5,2-es erősségű volt. A földmozgás helyi idő szerint 16 óra 58 perckor történt 13,2 kilométeres mélységben, a földfelszíni középpontja Nagyszebentől 102, Craiovától 107, Pitestitől 137 kilométerre volt.

Az amerikai földtani intézet (USGS) gyorsjelentése szerint a romániai földmozgás 5-ös erősségű volt, 10 kilométeres mélységben történt, a felszínen a Zsílvásárhelytől (Targu Jiu) 20 kilométernyire északra lévő Plosnita község közelében.

Marcel Romanescu, Zsílvásárhely polgármestere a Digi 24 hírtelevíziónak azt mondta: a rengést a városban erősen lehetett érezni, sokakat megijesztett, de károkról nincs tudomása, a 112-es segélyhívót sem hívták a földrengés miatt. Húsz perccel később 3-as erősségű utórengés következett be ugyanabban a téréségben.

Mihai Diaconescu, a INFP ügyeletese szerint az olténiai, kis mélységben lévő szeizmikus térségben gyakoriak a földmozgások, de ilyen erősségű rengésre eddig nem volt példa.     Romániában főleg a Kárpátok kanyarulatában lévő Vrancea szeizmikus térséget tartják veszélyesnek. A több mint százkilométeres mélységből induló, nagy erejű földmozgások évszázadonként legalább kétszer okoztak jelentős pusztítást Bukarest térségében. A legutóbbi, 1977-es 7,2-es erősségű földrengésben több mint 1400-an haltak meg, és több mint 11 ezer ember megsérült.