Hirdetés

Máris itt a nem várt fejlemény a horvát euró miatt

Morvay Péter portré Morvay Péter

Hét hónappal azt követően, hogy Brüsszel jóváhagyta Horvátország csatlakozását az euróövezethez és a schengeni térséghez, január elsejétől megkezdődött az új korszak a szomszédos országban. A nyitott határoknak mindenki örül, de az új valutával kapcsolatban óvatosak a horvátok.

Mint arról korábban írtunk, az euróra való átállás már a nyár végén meglendítette az árakat.

A jutarjni.hr című horvát híroldal akkor arról írt, hogy egy magyarországi bevásárlás átlagosan 30 százalékkal olcsóbb, mint a horvátországi, de akár feleannyiból is kijön egy jól összeállított kosár.

Még a Vegetát is megéri Magyarországon venni 

- állapította meg az összehasonlítás.

A drágulás azonban a tényleges eurobevezetéssel tovább erősödött.

A Deutsche Welle zágrábi riportja szerint az üzletek többségében az árakat már régóta horvát kunában és euróban is feltüntették. Az átszámítás azonban nem a kedvező irányba történt.

„Minden árat felfelé kerekítenek. Sok embernek van jelzáloghitele, és a kamatok emelkedni fognak. Nem tudjuk, mire számíthatunk az új évben" – nyilatkozta egy vásárló a DW-nek még a valuta bevezetése előtt.

Emberek várakoznak egy zágrábi bank előtt, hogy euróra váltsák a kunájukat
Emberek várakoznak egy zágrábi bank előtt, hogy euróra váltsák a kunájukat MTI/EPA/Antonio Bat

A horvátok megosztottak a kérdésben - az Európai Bizottság felmérése szerint az ország polgárainak alig több mint fele, 55% támogatta az euró bevezetését. 

Majdnem minden második ember aggódik, hogy az eurónak negatív következményei lesznek, és csak minden harmadik véli úgy, hogy az ország jól felkészült az átállásra. 

A horvátok 81%-a tart attól, hogy az euró bevezetése az árak emelkedéséhez vezet, 

és ez az arány az elmúlt években drámaian megnőtt, miután a COVID-járvány súlyos csapást mért a horvát gazdaságra, amely nagymértékben függ a turizmustól.

Az áremelkedés a nyugdíjasokat érinti a legsúlyosabban, hiszen ők ezután kénytelenek lesznek átlag havi 250 euróból megélni.

„Nem örülünk ennek! Eddig minden rendben volt, a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás. De nem kellene elvenniük a valutánkat! A kuna mindig is a mi pénzünk volt" – panaszkodott egy zágrábi zöldséges a német tévé riporterének.

A kunát 1994-ben vezették be, amikor Horvátország függetlenné vált, és árfolyama kezdettől fogva a német márkához - majd később az euróhoz - kötődött. 

A volt Jugoszláviában az 1980-as évek magas inflációja után, ahol a márkát egyfajta tartalékvalutának tekintették, kezdetben alacsony volt a bizalom a hazai fizetőeszköz iránt.

Az idegenforgalomban már nagyon várták az eurót, és a határok teljes megnyitását. 

Horvátországban az elmúlt években az autók, ingatlanok és szállodai szobák értékesítése már az euróárakon alapult. A vállalatok és a magánszemélyek euróban tartalékolják a pénzüket.

Ljubo Jurcic, a Zágrábi Egyetem emeritus professzora szerint 

„A nagy országok jobban profitálnak az euróból, mint a kicsik"

és az euroövezetben az erősebb tagállamok érdekei dominálnak. Gazdasági szempontból Horvátország a maga 4 millió lakosával azonban kisebb szereplők közé tartozik. 

A horvát gazdaság elsősorban a szolgáltatásokra épül és ennek mintegy 20 százaléka a turizmuson múlik. 

Arra számítanak, hogy a nehézkes valutaváltás és az akár órákkal gyorsabb utazás miatt többen látogatnak az adriai tengerpartra 2023-ban. 

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés