Hirdetés

Folytatódik a rejtély: már négy helyen ömlik a gáz az Északi Áramlat vezetékből

Morvay Péter portré Morvay Péter

Svédország újabb szivárgást talált az Északi Áramlat orosz gázvezetéken, ez már a negyedik.

Ma hajnalban a svéd hatóságok újabb szivárgást észleltek az orosz földgázt az Európai Unióba szállító nagy tenger alatti vezetékben. Ez már a negyedik incidens, amit ezen a héten fedeztek fel.

Dánia és Svédország már korábban jelentett gázszivárgást az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeken, és arra figyelmeztette a hatóságokat, hogy szándékos támadások történhetnek.

Most a svéd parti őrség közleménye szerint egy újabb, sorrendben negyedik szivárgást észleltek az Északi Áramlat 2 vezetéknél, nagyon közel az Északi Áramlat 1-nél korábban talált nagyobb szivárgáshoz.

Az Európai Unió szerint a szivárgásokat szabotázs okozta.

Brüsszel korábban azzal vádolta Oroszországot, hogy a gázszállításokat fegyverként használja a Nyugat ellen az Ukrajnának nyújtott támogatása miatt.

Az uniós vezetők ezért egyértelművé kívánják tenni, miszerint a kontinens energetikai infrastruktúrája elleni bármilyen szándékos támadásra a „lehető leghatározottabb választ” adják.

Norvégia máris közölte, hogy beveti hadseregét az olaj- és gázipari létesítmények védelmére.

Orosz részről „kiszámíthatónak és ostobának” minősítették azokat a feltételezéseket, amelyek szerint saját vezetékeit támadták volna meg.

Jelenleg egyik vezeték sem működik, azonban mindkettőben található nagy mennyiségű földgáz.

Az Északi Áramlat-1 vezeték - amely két párhuzamos ágból áll - augusztus óta nem szállított gázt, amikor Oroszország leállította, mondván, hogy karbantartásra van szükség.

A vezeték 1200 kilométer hosszan húzódik a Balti-tenger alatt a Szentpétervár melletti orosz partoktól Északkelet-Németországig. Az Északi Áramlat 2 nevű iker-vezetékét közvetlenül a beüzemelés előtt állították le, miután Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát.

Az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték, a szivárgások helyszínével
Az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték, a szivárgások helyszínével

Az incidensre már azelőtt fény derült, hogy észlelték volna a szivárgást. A szeizmológusok ugyanis víz alatti robbanásokról számoltak be, mielőtt a szivárgás kiderült volna.

A dán vezérkar által közzétett felvételeken látszanak a szivárgások okozta nagy kiterjedésű buborékfolt a Balti-tenger felszínén.

„Nem kétséges, hogy ezek robbanások voltak”

– mondta Bjorn Lund, a svéd Országos Szeizmológiai Központ munkatársa.

 

Andrej Kortunov, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának vezetője a BBC Radio 4-nek nyilatkozva elmondta

„Mindig ujjal mutogatnak Oroszországra, de mivel mindkét gázvezeték orosz tulajdon, nem lenne túl logikus, hogy magunknak kárt okozzunk benne."

„Vannak más módok is arra, hogy megnehezítsük az európaiak életét. Egyszerűen leállíthatják a gázszállításokat anélkül, hogy az infrastruktúrát megrongálnánk” - állítja Kortunov.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés