A boldogság mindannyiunk életében fontos szerepet játszik, de sokszor úgy érezzük, hogy elérhetetlen vagy valami olyasmi dolog, ami kívülről jön. Pedig a boldogság nem csupán egy véletlenszerű érzés, hanem egy olyan állapot, amelyet tudatosan alakíthatunk és elérhetünk. Kis változtatásokkal, tudatos döntésekkel és a helyes szokások kialakításával mindannyian képesek vagyunk több örömet és elégedettséget vinni az életünkbe.
Íme 8 tipp, hogy 2025-ben több boldogságban lehessen részünk.
A barátságok idősebb korban is elengedhetetlenek a boldogsághoz
A barátság minden életkorban fontos, de az idősebb korban különösen nagy szerepe lehet a boldogság forrásaként. Míg az idősebbek hajlamosak csökkenteni a társasági kapcsolataikat, hogy azokra koncentráljanak, akik jól ismerik őket, a kutatások azt mutatják, hogy érdemes nyitottnak maradni az új barátságokkal szemben, mivel ezek más típusú előnyöket kínálnak, mint a családi kapcsolatok, amelyek gyakran kötelezettségeken alapulnak. Mivel a barátságok önkéntesek, nem kötelezőek, és bármikor kezdődhetnek vagy érhetnek véget, általában szórakoztatóbbak és kevésbé feszültek vagy problémásak.
Bár az idősebb felnőttek számos akadállyal szembesülhetnek, amelyek megnehezíthetik az új emberekkel való találkozást, valójában bizonyos szempontból könnyebb barátokat szerezni: személyiségünk érettebbé válik, több társas készséget szerzünk, a világszemléletünk inkább a boldogságra összpontosít, és hajlamosak vagyunk barátságosabbá válni. Az idősebb korukra szövődött minőségi barátságok ápolásának erőfeszítése megéri, mivel az előnyök túlmutatnak a puszta pszichológiai jóléten – javítják a kognitív működést és a testi egészséget is. Valójában a kutatások következetesen arra utalnak, hogy a barátságok ugyanolyan fontosak a felnőttkori és időskori jólét előrejelzésében, mint a családi kötelékek.
Gyakorold megosztani az érzésed
Az együttérzés az igazi barátság jól ismert alapja. A latin „közös fájdalom” szóból ered, ez az empátia segít nekünk abban, hogy erős kapcsolatokat alakítsunk ki, amikor barátainknak segítségre van szükségük. De van egy ellentétes állapot is, amely viszonylag ismeretlen és ugyanolyan fontos – a „confelicity”, ahogy David Robson írta a BBC-nek.
Ez egy olyan kifejezés, amely a „megosztott boldogságot” jelenti. Olyan érzést fejez ki, amikor két vagy több ember közösen osztozik örömben, boldogságban, és együtt élvezik a pozitív pillanatokat.
A „megosztott boldogságot” jelentő fogalom egy alulértékelt aspektusa a jó kapcsolatoknak, és több kutatás is arra utal, hogy a barátságok fenntartásában ugyanolyan fontos lehet, mint a részvét.
Egy barát által közölt jó hír lelkes fogadása – és kérdések feltevése róla – a jó barátság alapja. Ha túl passzívan reagálsz, vagy aktívan alábecsülöd a barátod sikerét, akkor fennáll a veszélye, hogy károsítod a kapcsolatot.
Végezz önkéntes munkát
Szinte már közhelynek számít, hogy ha valaki másért teszel valamit, jobban érzed magad, mintha magadat jutalmaznád, de minél többet tanulsz az önzetlenségről, annál inkább igaznak tűnik.
Valójában a kutatások azt találták, hogy az önkéntes munka még olyan komoly állapotok, mint a krónikus fájdalom és a depresszió kezelésében is segíthet. Egy 2002-es tanulmány például azt találta, hogy azok az önkéntesek, akiket arra kértek, hogy másoknak segítsenek a krónikus fájdalommal küzdve, tapasztalták, hogy a fájdalom intenzitása csökkent, miközben önkénteskedtek. Más kutatások azt mutatják, hogy az állatok gondozása javíthatja az egészségünket, és a szobanövények ápolása segíthet abban, hogy „virágozzunk”, különösen idős korban.
Egyes egészségügyi szolgáltatók már az önkéntességet is felírják, mint a „szociális receptek” egyik különösen hatékony formáját: olyan recepteket, amelyek összekötik az embereket a közösségi erőforrásokkal és tevékenységekkel. Az emberek küldése művészeti órákra, kerékpáros csoportokhoz, segítésük élelmiszer- és fűtési számlák rendezésében mind inkább bizonyítottnak tűnik, mint érvényes egészségügyi beavatkozás, amely csökkentheti az egészségügyi szolgáltatásokra nehezedő nyomást.
Foglalkozzunk őseink történetével
A múlt egy másik módon is segíthet a jelenben. Kutatások szerint az őseinkkel való foglalkozásnak mélyreható pszichológiai előnyei lehetnek. A megpróbáltatások leküzdéséről szóló családi történetek például erőt adhatnak, ha továbbadjuk őket az új generációnak.
Susan M Moore, a melbourne-i Swinburne Műszaki Egyetem emeritus pszichológiaprofesszora megállapította, hogy azok az emberek, akik többet tudnak a családjuk történetéről, elégedettebbek és jobban érzik magukat. A családfakutatással kapcsolatos feladatba való bekapcsolódás ahhoz vezethet, hogy a világban elfoglalt helyének mélyebb megértése mellett úgy érzik, jobban irányítják az életüket.
Emellett a perspektíva és a hála megerősítő érzését is adhatja – tudva, hogy mai életét elődei küzdelmei és bátorsága tette lehetővé az utánuk jövők érdekében.
Írjunk listát arról, amiért hálát adhatunk
A hála gyakorlása egy ősi tanács, de egy egyszerű, mégis jól alátámasztott beavatkozás alapját képezi. Kiderült, hogy ha három jó dolgot írunk le, ami velünk történt, az segíthet javítani a hangulatunkat. Legyen szó életet megváltoztató eseményről, mint egy fontos vizsga letételéről vagy egy gyermek születéséről, vagy valami látszólag jelentéktelen dologról – egyre több kutatás sugallja, hogy ez javíthatja a jólétünket.
Várjuk a szórakoztató tevékenységeket
Nincs is olyan érzés, mint egy festői autóút – a szél a hajadban, zene a rádióban, a szabadság érzése az előttünk elterülő nyílt úton. Nos, most a patkányok is élvezhetik ennek a járműves mennyországnak egy szeletét, miután a virginiai Richmondi Egyetem kutatói megtanították őket, hogyan vezessenek apró plexi autókat a laboratóriumban.
A patkányok gyorsan elsajátították ezt az új készséget, és hamarosan lelkesen ugrottak be az autókba, készülve a következő kirándulásukra. Végül a kutatók észrevették, hogy egyes patkányok izgatott kis ugrásokat végeztek, mintha élvezték volna az öröm előrehaladásának izgalmát.
Ez egy teljesen új kutatási irányhoz vezetett. Lehet, hogy a szórakozás várakozása ugyanolyan kifizetődő, mint maga a tevékenység? Egy másik kísérletben a tudósok néhány patkányt arra idomítottak, hogy várjanak a jutalomra – míg mások azonnal megkapták azt. Később felmérték a patkányok optimizmusát, és azt találták, hogy azok, akiket a jutalom kivárására képeztek ki, optimistábbak voltak.
A kutatók úgy vélték, hogy ez az emberek esetében is működhet – azáltal, hogy rutinszerűen előre látjuk az örömteli tevékenységeket vagy eseményeket, átprogramozhatjuk az agyunkat, hogy optimistábbak legyünk.
Ne csinálj semmit
Ha eddig eljutottál a listán, ez talán meglepetésként érhet. De a kutatások azt sugallják, hogy ha túl sokat aggódunk a boldogság elérése miatt, az valójában gátolhatja annak érzését.
Olyan kísérletek során, amelyek arra ösztönözték az embereket, hogy nagyobb boldogságra vágynak – például azáltal, hogy arról olvastak, milyen boldogok lehetnek –, mielőtt egy felemelő filmet néztek volna, végül inkább csalódottnak érezték magukat, mint felszabadultnak. A teória szerint azáltal, hogy megemelték az elvárásaikat, a boldogság fontosságáról való olvasás és aggódás valójában csalódottságot okozhat, nem pedig örömöt.
Talán te magad is tapasztaltad már ezt egy olyan nagy esemény vagy buli során, amelyet már nagyon vártál, és amely nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Iris Mauss, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem pszichológusa azt is kimutatta, hogy a boldogság vágya és keresése a magányosság és az elszakítottság érzését is növelheti. Azt ajánlja, hogy sztoikusabb hozzáállást vegyünk fel, és jobban fogadjuk el az élet hullámvölgyeit.
Ne igyunk túl sok kávét
A hideg, sötét téli napokon egy csésze kávé adhat az agyadnak és a testednek egy nagyon szükséges lökést. A koffein fogyasztása éberré tehet minket, mivel gyorsan felszívódik a véráramba, ahol felülkerekedik az adenozinon, egy olyan vegyi anyagon, amely fáradtságérzetet okoz.
Kutatások szerint a koffein fogyasztása számos egészségügyi előnnyel jár, többek között csökkenti a rák számos formájának, a szívbetegségeknek és a 2-es típusú cukorbetegségnek a kockázatát, valamint javítja a fizikai teljesítményt és védelmet nyújt a depresszió ellen.
A koffein esetében azonban az időzítés kulcsfontosságú, mivel eltarthat egy ideig, amíg hatni kezd, és sokáig, amíg elmúlik. A tudósok azt javasolják, hogy az utolsó koffeinadagot nyolc órával és 48 perccel lefekvés előtt fogyasszuk el. Emellett nem szabad túl sok koffeint fogyasztanunk – az erősségtől függően legfeljebb 400 mg-ot vagy körülbelül két-három csésze kávét -, hogy elkerüljük az alvászavarokat, a fejfájást, a hányingert és a szorongást.
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!