Törökország részéről Erdogan elnök némileg váratlanul már a NATO-csúcs előestéjén hozzájárulását adta a svéd csatlakozáshoz, legalábbis megígérte azt, hogy a török nemzetgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra a csatlakozást.
A döntés annyiban meglepő, hogy a török államfő egy nappal korábban az európai uniós csatlakozás konkrét menetrendjéhez kötötte ennek a lépésnek a megtételét.
Ezt a feltételt többek között Olaf Scholz német kancellár azonnal elutasította, Erdogan mégis engedett.
Elemzők szerint Erdogan klasszikus keleti alkumódszert alkalmazott: bedobott egy olyan teljesíthetetlen követelést, miközben a célja nem ez, hanem egy másfajta ajánlat elfogadtatása.
Ez pedig az amerikai F-16 vadászgépek szállítása, amit most úgy tűnik, hogy meg is kapott.
Az előzményekhez tartozik, hogy Törökország 2021 októberében közölte: 20 milliárd dollár értékben vásárolna F-16-os repülőgépeket az amerikai Lockheed Martin fegyvergyártótól, valamint mintegy 80, a már meglévő harci gépekhez való modernizációs csomagra is bejelentette igényét.
Az ügylet azonban megrekedt az amerikai kongresszus ellenvetései miatt. Ennek okairól Somkuti Bálint hadtörténész a Hetek podcast adásában elmondta:
„Évekkel ezelőtt Törökország Patriot légvédelmi rakétákat kért az Egyesült Államoktól, azonban nem kapott meg. Ezt követően orosz S-300-as nagyhatótávolságú légvédelmi rendszert vett, és emiatt az Egyesült Államok kizárta a Törökországot az F-35-ös programból, holott egyébként bizonyos alkotórészeket, a szárnyaknak bizonyos részét ott is gyártották volna Törökországban.”
Ez a befagyott állapot most oldódni látszik, amiben nyilván szerepe van Erdogan újraválasztásának is, amelyet, ha nem is lelkesen, de a NATO-szövetségesek is elfogadtak.
Elemzők azt is hozzáteszik, hogy a mostani megállapodás még nem jelenti Svédország automatikus csatlakozását. Erdogan ugyanis csak arra tett ígéretet, hogy a török nemzetgyűlés elé terjeszti a döntést, míg
Joe Biden azt erősítette meg, hogy beszél a kongresszussal a vadászgépek ügyében.
A végleges döntésig még bármikor bekövetkezhet olyan provokatív esemény, mint a stockholmi Korán-égetés, ami miatt úgy tűnt, Törökország ragaszkodni fog a vétójához.
Érdekes módon azonban a másik feltételről, a Svédországba menekült, és a török álláspont szerint terroristának minősített kurd aktivisták kiutasításáról nem volt szó az NATO-csúcs előtt alkuban.
Ezzel a török döntéssel már csak Magyarországnak kell megerősítenie a csatlakozást, vélhetően erről is lesz szó az Orbán Viktor által a hét második felére összehívott háromnapos kormányülésen.
Kapcsolódó cikkek
- Horror a Vörös-tengeren: elsüllyedt egy turistákkal teli hajó Turistákat szállító hajó süllyedt el hétfőn a Vörös-tengeren, folyik a kutatás a túlélők után - közölték az egyiptomi hatóságok.
- Irgalmatlan csapást mértek az oroszok Ukrajnára: rengeteg ember megsebesült Közel negyven ember megsebesült a Harkivot, Odesszát és más településeket ért orosz légicsapásokban hétfőn, több lakóépületekben és a civil infrastruktúrában komoly károk keletkeztek – közölte az ukrán légierő.
- Szó szerint virágzik a "Cola Gaza" piaca az Egyesült Királyságban Már legalább 500 ezer darab kelt el "Cola Gaza" nevű, "népirtást nem tartalmazó" termékből az Egyesült Királyság különböző üzleteiben és az interneten.
- Kitört a pánik az antalyai repülőterén: kigyulladt egy utasszállító hajtóműve Kigyulladt vasárnap egy orosz utasszállító gép hajtóműve a törökországi Antalya repülőterén történt leszállást követően - közölte az Airport Haber török szakportál.