Törökország részéről Erdogan elnök némileg váratlanul már a NATO-csúcs előestéjén hozzájárulását adta a svéd csatlakozáshoz, legalábbis megígérte azt, hogy a török nemzetgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra a csatlakozást.
A döntés annyiban meglepő, hogy a török államfő egy nappal korábban az európai uniós csatlakozás konkrét menetrendjéhez kötötte ennek a lépésnek a megtételét.
Ezt a feltételt többek között Olaf Scholz német kancellár azonnal elutasította, Erdogan mégis engedett.
Elemzők szerint Erdogan klasszikus keleti alkumódszert alkalmazott: bedobott egy olyan teljesíthetetlen követelést, miközben a célja nem ez, hanem egy másfajta ajánlat elfogadtatása.
Ez pedig az amerikai F-16 vadászgépek szállítása, amit most úgy tűnik, hogy meg is kapott.
Az előzményekhez tartozik, hogy Törökország 2021 októberében közölte: 20 milliárd dollár értékben vásárolna F-16-os repülőgépeket az amerikai Lockheed Martin fegyvergyártótól, valamint mintegy 80, a már meglévő harci gépekhez való modernizációs csomagra is bejelentette igényét.
Az ügylet azonban megrekedt az amerikai kongresszus ellenvetései miatt. Ennek okairól Somkuti Bálint hadtörténész a Hetek podcast adásában elmondta:
„Évekkel ezelőtt Törökország Patriot légvédelmi rakétákat kért az Egyesült Államoktól, azonban nem kapott meg. Ezt követően orosz S-300-as nagyhatótávolságú légvédelmi rendszert vett, és emiatt az Egyesült Államok kizárta a Törökországot az F-35-ös programból, holott egyébként bizonyos alkotórészeket, a szárnyaknak bizonyos részét ott is gyártották volna Törökországban.”
Ez a befagyott állapot most oldódni látszik, amiben nyilván szerepe van Erdogan újraválasztásának is, amelyet, ha nem is lelkesen, de a NATO-szövetségesek is elfogadtak.
Elemzők azt is hozzáteszik, hogy a mostani megállapodás még nem jelenti Svédország automatikus csatlakozását. Erdogan ugyanis csak arra tett ígéretet, hogy a török nemzetgyűlés elé terjeszti a döntést, míg
Joe Biden azt erősítette meg, hogy beszél a kongresszussal a vadászgépek ügyében.
A végleges döntésig még bármikor bekövetkezhet olyan provokatív esemény, mint a stockholmi Korán-égetés, ami miatt úgy tűnt, Törökország ragaszkodni fog a vétójához.
Érdekes módon azonban a másik feltételről, a Svédországba menekült, és a török álláspont szerint terroristának minősített kurd aktivisták kiutasításáról nem volt szó az NATO-csúcs előtt alkuban.
Ezzel a török döntéssel már csak Magyarországnak kell megerősítenie a csatlakozást, vélhetően erről is lesz szó az Orbán Viktor által a hét második felére összehívott háromnapos kormányülésen.
Kapcsolódó cikkek
- Netanjahu kirúgja a Hamász elleni háborút vezető miniszterét? Izraeli sajtóértesülések szerint Netanjahu munkatársai tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Jobboldal elnökével, Gideon Sa'arral Gallant leváltásáról.
- Putyin meglépte, súlyos döntést hozott az orosz hadsereggel kapcsolatban Száznyolcvanezer fővel másfél millióra növeli az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kiadott rendelete.
- Rendkívüli hír: 5,2-es földrengés volt a szomszédunkban Földrengés rázta meg Románia keleti részét hétfőn délután Vrancea szeizmikus térségében - közölte a román Országos Földtani Intézet (INFP).
- Mégis mire készül Putyin? Brutális erősítést kap az orosz hadsereg 180 ezer emberrel, 1,5 millió főre növeli Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz haderő méretét.