Ahogy az éghajlati válság egyre súlyosbodik, egyre több az olyan gazda, akinek a termése tönkremegy, és az olyan ember, aki a tomboló erdőtüzek miatt veszíti el otthonát. De van egy másik csoport is, akik számára az éghajlati válság potenciálisan halálos fenyegetést jelent – a mentális problémákkal, például skizofréniával, bipoláris zavarral vagy szorongással küzdő emberek.
Ez a veszély néhány ember számára már valósággá vált. Egy márciusi tanulmány szerint a 2021 júniusában Brit Kolumbiában tapasztalt, rekordot döntő hőhullám során a rendkívüli hőségben elhunyt emberek 8%-ánál skizofréniát diagnosztizáltak.
Ebből az derül ki, hogy ez a mentális rendellenesség veszélyesebb kockázati tényezővé vált, mint az összes többi, a szerzők által vizsgált állapotot, beleértve a vesebetegséget és a koszorúér-betegséget is – írja a CNN.
„Amíg az éghajlatváltozást nem tudjuk kontrollálni, a dolgok sajnos csak rosszabbodni fognak” – mondta Dr. Robert Feder, egy New Hampshire-i nyugdíjas pszichiáter, aki az Amerikai Pszichiátriai Társaság képviselője az Éghajlat és Egészségügyi Orvosi Társaság Konzorciumában.
Az emelkedő hőmérséklet az öngyilkossági kísérletekkel is kapcsolatba hozható, sőt, köze van ahhoz is, hogy egyre több olyan ember fordul meg a kórházak sürgősségi osztályán, aki a mentális egészségéért aggódik. A légszennyezésnek való hosszú távú kitettséget pedig – amelyet az éghajlati válság tovább súlyosbíthat az aszályok vagy erdőtüzek által – összefüggésbe hozták a szorongással és az öngyilkosságok számának növekedésével.
A szakértők szerint a skizofréniában vagy más mentális betegségekben szenvedő emberek agyában zajló folyamatok a szélsőséges hőséggel, a légszennyezéssel és a stresszel szemben sebezhetőbbé teszik őket – és ezáltal a szeretteik, a közösségek és a politikai döntéshozók támogatására szorulnak.
Ami egyes pszichiátriai betegeket érzékenyebbé tesz az extrém hőség ártalmaira, az az agy elülső hipotalamusznak nevezett részében kezdődik. Gondoljunk rá úgy, mint a test termosztátjára.
„Ez az agynak az a része, amely azon dolgozik, hogy – ha túl meleg vagy túl hideg van – szóljon, hogy kezdjünk el reszketni, kezdjünk el izzadni” – mondta Dr. Peter Crank, a kanadai Waterloo Egyetem földrajz és környezetgazdálkodás tanszékének adjunktusa.
„Ez azt mondja az agy többi részének, hogy viselkedésbeli lépéseket kell tennie, például vizet kell innia, vagy kabátot kell felvennie, ha túl hideg van, vagy le kell vennie, ha meleg van. Ezek a rendellenességek, legyen szó bipoláris zavarról, skizofréniáról vagy mániás depresszióról károsítják az információ neurotranszmissziót az agy ezen részéhez”
– figyelmeztet a szakember.
A testhőmérséklet szabályozására való képességnek köze lehet az olyan agyi vegyületekhez is, mint a szerotonin és a dopamin, amelyek általában alacsonyabbak az ilyen rendellenességekben szenvedők agyában.
Egyes, e rendellenességek kezelésére használt gyógyszerek is növelhetik a kockázatot azáltal, hogy befolyásolják a verejtékezés képességét vagy megemelik a test maghőmérsékletét.
Az antipszichotikumok – amelyeket gyakran használnak skizofrénia, bipoláris zavar, paranoia és téveszmék kezelésére – fejtik ki a legnagyobb hatást. Ezek közé tartozik az aripiprazol, az olanzapin, a riszperidon, a kvetiapin és a luraszidon. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar vagy ADHD kezelésére szolgáló egyes stimuláns gyógyszerek, például a lisdexamfetamin és az amfetamin/dextroamfetamin sók, valamint a szorongáscsökkentő gyógyszerek szintén okozhatják ezt a problémát.
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!