Kiszivárgott az Európai Bizottság az Európai Unió állatjóléti szabályainak szigorításáról szóló dokumentuma. Jobb, ha a magyar állattenyésztők felkészülnek, ugyanis brutális szigor jön.
A ketreces állattartás teljes tilalmára, a csőr, a farok és a szarv csonkításának betiltására, az élőállatok szállításának szigorúbb szabályozására is javaslatot tehet szeptemberben - írja a berek.hu. Hivatalosan szeptember végén mutathatja be az Európai Bizottság az Európai Unió állatjóléti szabályozásának szigorítására tett javaslatait, ugyanakkor az erről szóló részletes dokumentum a napokban nyilvánosságra került.
A kiszivárgott dokumentumok szerint négy területen hoznának jelentős változásokat a haszonállatok jólétének növelésére. Eszerint szigorúbban vennék a haszonállatok leölés előtti jólétének a fokozását, az állatjólét növelését a szállítás során. Bevezetnék az állatjóléti címkézést, valamint kiterjesztenék az uniós szabályokat a harmadik orságokból behozott állati termékekre is.
Az Európai Unió állatjóléti szabályozása a világon a legszigorúbb, felülvizsgálatára pedig azért kerül most sor, mert a jelenlegi uniós szintű irányelvek és jogszabályok egy része elavult, utoljára 2009-ben lettek felülvizsgálva és frissítve. A technológia fejlődése és a lakosság szigorúbb elvárásai miatt időszerűvé vált egy új szabályozás. Az unió célja, hogy 2038-ra több milliárd haszonállat élhessen jobb körülmények között.
Az Európai Bizottság már döntött a baromfifélék, például a tojótyúkok és a brojlercsirkék ketreces tartásának tilalmáról. A ketreces tartás megszűntetésére tett javaslatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság is, amely ajánlásokat is megfogalmazott a tartási körülményekre. Az európai baromfiágazat érdekképviseletei tudományosan megalapozatlannak tartják az ajánlásokat és az árak emelkedésére, valamint a gazdák csődhullámára figyelmeztetnek.
Brüsszel az összes haszonállatra kiterjesztené a ketrectilalmat, egy-két ritka kivétellel. Szintén uniós tilalom alá esnének azok a ketrecek és ládák, amelyeket a szarvasmarha és a sertés ellésekor alkalmaznak azzal a céllal, hogy korlátozzák az állat mozgását.
A ketreces tartás megszüntetése nem azonnal lépne életbe, az átállásra tíz éve lenne az érintett állattartóknak. A dokumentum szerint a javaslatok összhangban vannak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlásaival.
A tervezet szerint a bizottság javaslatot tesz a csonkítási gyakorlatok tilalmára is. Ez elsősorban a baromfitartókat érinti: a szabadtartásban nevelt csirkék csőrének egy részét lemetszik azért, hogy ne tudják egymást megsebesíteni. Brüsszel emellett megtiltaná a farok dokkolását, visszavágását, ami elsősorban a kutyáknál jellemző. Valamint megtiltanák a a szarvasmarhák szarvának eltávolítását és a sertések műtéti kasztrálását.
A tilalom nem azonnal lépne életbe, hanem – az érintett állatoktól függően – 5, 10 és 15 éves átmeneti időszakot követően.
A vágóhidakat is „barátságosabbá” tenné az EU végrehajtó testülete, betiltva azokat a vágási gyakorlatokat, amelyek az állatok szenvedésével járnak. Tilos lenne emellett megölni a hímnemű, vagyis nem tojó naposcsibéket, ami napjainkban általános, mivel hasznosításukra nincs lehetőség
Jelentős szigorítás jöhet az élőállatok szállítása kapcsán is. A kiszivárgott információk szerint a vágásra ítélt állatoknál a szállítási idő legfeljebb 9 óra lehet, más célból legfeljebb 21 óra. De 25 és 30 Celsius-fok közötti hőmérséklet esetén a szállítási időre már csak 8 órát engednének, 30 fok felett pedig csak éjszaka lehetne élőállatot szállítani.
A dokumentum egyik legfontosabb fejezete a kereskedelmet érinti. Az EU tagállamainak többsége – élükön Franciaországgal és Magyarországgal – régóta el szeretné érni, hogy a harmadik országokban előállított termékek behozatalának feltétele legyen a szigorú uniós állatjóléti szabályok betartása.
Mivel jelenleg az európai gazdák versenyhátrányban vannak, mivel a szabadkereskedelmi megállapodásokon keresztül kedvezményes vám- és kvótaszabályok mellett behozott élelmiszerek gyártásánál a harmadik országok szabályozása az irányadó. Ezek pedig jóval lazábbak, mint az EU-ban.
A dokumentum külön kitér a baromfihús és a tojás importjában legfontosabb kereskedelmi partnerre, Ukrajnára. Kiemelik, hogy Kijev az uniós csatlakozásra készül, amelynek egyik alapvető feltétele, hogy bevezesse az uniós állatjóléti gyakorlatokat.
Szintén említésre méltó az állatjóléti címkézés bevezetése az egész EU-ban. Ez a jelenlegi tervezet szerint önkéntes alapon történne: a gyártók maguk dönthetnék el, hogy feltüntetik-e az állati termékek címkéjén például a tartási körülményeket vagy a feldolgozás módját. Ilyen információkat jelenleg is találnak az európai fogyasztók, legtöbbször a tojáson olvashatják, hogy ketreces, vagy szabadtartásból származik-e a termék.
Kapcsolódó cikkek
- Benyújtotta az Orbán-kormány a gyemrekvédelmi törvény módosítását az Országgyűlésnek A kormánypártok benyújtották az Országgyűlésnek az újabb gyermekvédelmi törvényt és az alaptörvény módosítását, amelyek tovább szigorítják a pedofilokra vonatkozó szabályokat - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken az MTI-vel.
- Most jött a bejelentés a BKK-tól, szombaton két fontos buszjárat közlekedése is megváltozik Felújítás miatt lezárják a Liszt Ferenc-repülőtér felhajtóágát szombattól várhatóan keddig, emiatt a 100E és a 200E autóbuszok módosított útvonalon járnak - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.
- Rosszullét a soroksári iskolában: elismerte felelősségét a gondnok Elismerte felelősségét a 31 gyerek rosszullétét okozó szúrós szag miatt a soroksári általános iskola gondnoka - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.
- Most érkezett: megnyílt a föld Budapesten egy autó alatt Lezárták a budapesti Kazinczy utcát, mert beszakadt az úttest.