70 éves Mike Oldfield – Önnek mi a kedvenc dala tőle?

Ma 70 éves a progresszív rock korszakalkotó zenésze, aki a háromperces slágerek helyett először került a toplistára 20-30 perces kompozícióival.

Mike Oldfield 1953. május 15-én született az angliai Readingben. Bár ebben a korban nem léteztek még interneten elérhető oktató anyagok, Oldfield már kisgyerekként minden idejét a tévé előtt töltötte, hogy hallgassa kedvenc zenészeit.

Hat évesen gitárt kért ajándékba apjától, és ettől kezdve minden a zene körül kezdett forogni az életében.

Tíz éves korában már zenét szerzett, és alig volt 15 éves, amikor nagylemezt adtak ki nővérével, amelyen saját folk-dalaikat játszották.

Önéletrajzi könyvében megdöbbentő őszinteséggel tárta fel, hogy milyen súlyos pánikrohamokkal és depresszióval küzdött, miután még gyermekként elveszítette alkoholista édesanyját.

A befelé forduló tinédzser a zenén keresztül próbálta meg újra rendezni viszonyát a környező világhoz, és 20 éves korára ez meghozta számára világsikert.

Éveken át komponálta az akkoriban újdonságnak számító szintetizátoros hangzást folk, rock és klasszikus motívumokkal ötvöző művét, ami

Az instrumentális opuszból mindenki meglepetésére 17 millió példány fogyott el, és azóta is a világ legeladottabb lemezei közé tartozik.

A lemez központi motívuma az ikonikus „Ördögűző” című filmbe is bekerült betétdalként, ami tovább emelte a fiatal brit ismertségét.

A Tubular Bells sikeréből egy másik karrier is elindult, ugyanis a felvételekhez az akkor kis, fapados lemezkiadóként induló Virgin Recordsnál kapott egy hét stúdióidőt.

Oldfield itt egymaga rögzítette a lemezt, amelyen több mint 20 különböző hangszeren játszott.

A Virgin tulajdonosa, Richard Branson megpróbált társkiadókat szerezni a lemez megjelentetéséhez, ám senkit sem érdekelt az anyag – mint kiderült, Branson óriási szerencséjére. A milliárdos vállalkozó sikere ezzel a lemezzel indult, de Oldfielddel nem csak a zene, hanem a

A zenész későbbi legnagyobb sikere, a Maggie Reilly által énekelt Moonlight Shadow (Holdfény árnyék) is a földi realitásból való elvágyódást fejezte ki, 

míg a szintén a nyolcvanas években megjelent Shadow on the Wall (Árny a falon) már politikai kiállás is egyben a lengyelországi Szolidaritás mozgalom mellett.

Oldfield már több mint 50 éve tartó művészi karrierje során számos zenei irányzatot sikeresen kipróbált, korszakalkotó jelentősége mégis az instrumentális, progresszív rockzenében lett meghatározó.

A Tubular Bells elkészült nagyzenekari változatban is, amelyet Londonban Royal Albert Hall-ban adták elő, klasszikus zenészek részvételével.

Gigantikus koncertjein gyakran több mint 50 zenésszel és nagy létszámú kórussal lépett fel, ami egy idő után megnehezítette az előadói körútjait.

A 2000-es években a zene mellett másik szenvedélyével, számítógépes játék fejlesztéssel kezdett foglalkozni. A technikai kivitelezésben néhány programozó barátja segített, de a zenét természetesen Oldfield írta hozzá.

A zenész az utóbbi években a Bahamákon él, negyedik feleségével. Mint elmondta, Nagy-Britannia „fojtogató atmoszférája” miatt költözött a trópusokra.

A most születésnapját ünneplő művész abban is eltér legtöbb zenésztársától, hogy jobboldali politikai nézeteket vall, korábban támogatta a Brexitet és Donald Trump elnökválasztási kampányát is.