60 éves az ötszörös világválogatott magyar futballsztár, aki Maradona cipőjébe vitt "egy kis érzést"

Sokan a magyar futball eddigi utolsó világklasszisának nevezik a ma 60. születésnapját ünneplő Détári Lajost.

Ami biztos, hogy Détári „Döme” az egyetlen magyar labdarúgó, aki elmondhatja azt, hogy Diego Maradona cipőjében lépett pályára a világválogatottban. Erről mondta tréfásan azt, hogy

1988-ban a magyar középpályás volt a világ harmadik legdrágább játékosa Diego Maradona és Ruud Gullit mögött.

A Pestszentőrincen, a Havanna-lakótelepen született Détári 1981-ban, 18 évesen mutatkozott be a Honvéd csapatában, amikor a 27. percben becserélték.

Három évvel később már a legjobbak között játszott, a Népstadionban a Svájc elleni 3-0-s győzelemmel végződött válogatott találkozó után ezt írta a Népsport:

„Détári volt a legtöbbet mozgó, legnagyobb területen játszó középpályásunk.”

Első válogatott gólját a hollandok ellen szerezte, szintén 1984-ben. Ekkor már ismert volt hatalmas átadásairól is, amivel

A hollandok ellen még vesztettünk, de következő évben aztán következett a „bécsi keringő”, az osztrákok elleni 3-0, amelyen Détári sokáig emlékezetes gól szerzett, ballal a vetődő neves kapus, Koncilia mellett lőtt a kapuba.

A világhírt a Brazília elleni legendás 3–0 hozta meg a számára 1986-ban. A Népstadionban 70 000 néző előtt az 5. percben fejjel előre vetődve megszerezte a vezetést a magyar csapatnak. 

A mérkőzés után a közelgő vb miatt a helyszínen jelenlévő francia szövetségi kapitány, Henri Michel azt nyilatkozta: 

Látszik, hogy ő dirigálja az együttest, minden labdával őt keresik a társak, szellemesen osztogat.”

Két évvel később már Frankfurtban lett hős, ahol a Német Kupa döntőjében a győztes gól szerezve emelhette magasra a trófeát 76 ezer néző előtt a nyugat-berlini Olimpiai Stadionban.

Döme a mérkőzés után ezt nyilatkozta: „Nagyon fontos volt számomra ez a kupadöntő. Magyarországon a szurkolók csak az újságokból kísérhették figyelemmel a pályafutásomat a Bundesligában. Most láthattak a tv-ben, kínos lett volna, ha leszerepelek.”

Détári a szakemberek szerint még nagyobb sztár lehetett volna, ha tovább marad Frankfurtban, mert onnan akár a Juventus vagy a Barcelona is vihette volna, ám egy év után Görögországba, az Olimpiakoszhoz szerződött, és onnan nem vezetett vissza út a legjobbak közé.

Edzőként sem voltak olyan lehetőségei még akkor, mint ma Dárdai Pálnak, aki elképesztő pénzt keres, ha bent tartja a Herthát az első osztályban. No meg a magyar válogatott sem tartott ott az 1986-os mexikói katazstrófa után, ahol most. 

A 61-szeres válogatott játékost a rivális klubok játékosai is elismerték, Keller József például ezt nyilatkozta róla az nso-nak: 

„Tizennégy éves korunk óta együtt léptünk pályára a különböző válogatottakban, azt hittem, ismerem, de mindig becsapott. Úgy tett, mintha indítana, de csak lövőcsel lett belőle, hiába lendültem meg. Ezen aztán jó néhányszor összevesztünk...